Gofri

A gofri egy közkedvelt, nagyon finom, és mégis könnyen elkészíthető csemege. Csak egy gofrisütő kell hozzá, azt pedig rendkívül egyszerű beszerezni, pár ezer forintért a legtöbb műszaki cikket árusító üzletben kapható.

A gofri eredetileg Franciaország-Belgium vidékéről származik, de tulajdonképpen ilyen vagy hasonló, ostya jellegű desszertet a világ szinte minden táján fogyasztottak. Hagyományosan a gofri élesztővel készült, de ma az ennél sokkal gyorsabban elkészíthető változatokat kedveljük.

Manapság éppen a gyorsaság miatt a legegyszerűbb gofri recept sütőporral készül, én is ezt mutatom be. A külön felvert tojásfehérje még extra könnydséget ad a tésztának. Ezzel a módszerrel viszont tényleg 10 perc alatt kész a tészta, és utána azonnal jöhet a gofri sütése. Mi másra lenne szükségünk a rohanó mindennapokban, mint egy finom, gyors gofri receptre?

Gofri recept

Az ebben a receptben megadott mennyiségből a sütő méretétől függően 6-10 darab gofri készül.

1. Keverd össze a lisztet, a sütőport, a cukrot, a vaníliás cukrot és a sót egy tálban.
2. Két másik tálba válaszd szét a tojást, a fehérjét tedd félre.
3. A tojássárgájához add a tejet és az olvasztott vajat, és keverd össze.

Megjegyzés: az olvasztott vaj helyett használhatsz olajat is, de a vajtól finomabb lesz a gofri!

4. Habverő segítségével verd fel a tojásfehérjét.



5. Öntsd a száraz anyagokhoz a tejes tojássárgáját 2-3 adagban, és keverd el csomómentesre.



6. Add hozzá a felvert fehérje habot két adagban, és keverd ezt is el, amennyire lehet lazán átfogatva. Ez nem lesz teljesen csomómentes, ez nem gond, viszont ne keverd túl, hogy ne törd össze a habot! A gofri tésztája el is készült.



7. Süsd ki a gofrikat a gofrisütőben (6-10 perc alatt), ehhez lásd a tippeket a recept alatt.

Gofri sütése

A gofri azon kevés ételek egyike, amit speciális eszköz nélkül nem tudsz elkészíteni. Mindenképp szükség lesz tehát egy gofriisütőre, és mivel minden sütő más, ezért azt javaslom, hogy adj időt megismerni a saját sütődet. Az első 1-2 sütésen nem kell aggódni, ha nem sikerül, akkor tapasztalod ki a sütési mennyiséget, sütési időt.

A gofri sütéséhez első lépésben a gofrisütőt melegítsd fel teljesen, füstölésig. Készítsd ki a tésztát egy tálban egy merőkanállal. Olajozd be nagyon vékonyan a gofrisütőt egy kenőtoll segítségével.

Öntsd bele a megfelelő mennyiségű tésztát – ezt ki kell mérni és tapasztalni, nagyon függ magától a sütőtől. Nálam ez pontosan egy merőkanál, de mindegyik sütőnél kicsit eltérhet. Akkor jó a mennyiség, ha sütéskor teljesen kitölti a gofri a formát, nem lesz lyukas, de nem is folyik ki a sütőből.

Zárd rá a sütő tetejét, és hagyd a gofrit sülni. Ne piszkáld, ne bántsd egészen a sütés végéig. Ha olyan gofrisütőd van, ami forgatható – a profi sütők általában ilyet használnak, mert egyenletesebben sül benne a tészta -, akkor rögtön az elején forgasd meg egyszer, majd a sütési idő felénél forgasd vissza.

A gofri sütési ideje függ a sütőtől, a beállított hőfoktól és a kívánt állagtól. Ha picit tovább sütöd, ropogósabb lesz, amit van aki szeret, van eki nem. Általában 6-10 perc alatt sül ki a gofri, de ezt is ki kell kísérletezni a saját sütőddel.

Amikor elkészült a gofri, nyisd ki a sütőt. Ha mindent jól csináltál, akkor egyszereűen kijön a sütőből, egy spatula segítségével könnyen ki tudod venni.

A gofri tálalása

A gofri fogyasztása mindenképpen frissen, melegen ajánlott, mert ez a tészta nem az igazi, ha már akár csak néhány órát is állt. (Tipp: ha már mindenképp el kell tenni, akkor inkább a tésztát tedd el még sütés előtt – hűtőben egy napig eláll.)

Akár önmagában is megállja a helyét, bár sokkal finomabb valamilyen öntettel. Világszerte szívesen eszik simán porcukorral megszórva, valamiért itthon ez kevésbé elterjedt.

Nagyon finom még bármilyen jobb minőségű lekvárral vagy mogyorókrémmel. Itthon pudinggal is szokás tálalni, ez is kiváló és finom megoldás.

Természetesen bármivel is tálalod, a tejszínhab mindig nagyon jól illik hozzá! A képen egy igazi csemegét, nutellás-eperlekváros gofrit látsz tejszínhabbal.

Gofri változatok

A gofri tulajdonképpen egyfajta ostya, és a világban nagyon sokféle változata létezik. Amit mi itthon eszünk és ismerünk, az általában Belgiumban és Franciaországban elterjedt (a neve is innen származik – gaufre), illetve hasonló módon fogyasztják még az Egyesült Államokban is, ott belga ostya (angolul Belgian waffels) néven ismerik.

A „gofri” szó és recept érdekessége, hogy pontosan így hívják az olaszok is az ő piemontei ostyájukat (gofri többes számban, gofre egyes számban), de az a receptjét illetően nagyon más az itthon ismert gofritól: sem tojás, sem tej nincs benne, és sokkal vékonyabb.

A legnagyobb különbség az egyes gofri változatok között egyrészt a vastagságban, másrészt a használt térfogatnövelő anyagban rejlik. Ma a legegyszerűbb elkészíteni sütőporral, illetve felvert tojásfehérjével, én is így írtam ezt a receptet. De hagyományosan a belga és francia gofri receptek élesztővel készültek. Itthon még az 1980-as években divat volt szalakálit használni a gofrihoz, amitől volt egy jellegzetes illata és íze, ezt a megoldást azóta én nem nagyon láttam.

A különböző gofri változatokról angolul a linkre kattintva tudhatsz meg többet a Wikipediáról.