Espresso, eszpresszó, presszókávé

Legyen akár espresso, eszpresszó, presszókávé, a kávék királya minden koffeinfüggő szívét megdobogtatja. Háromszor is tulajdonképpen legalább, mert ugye egyszer amikor rágondolsz, aztán amikor megérzed az illatát, és végül amikor megiszod – és persze akkor szó szerint is. De mi a presszó kávé, és hogy kell elkészíteni?

Mi az espresso – és elkészíthető-e otthon egyáltalán?

Az eszpresszó, vagy presszó kávé nem régi találmány. Anélkül, hogy részletesen belemennénk a történetébe, a XIX-XX. század fordulójának találmányai tették egyáltalán lehetővé, hogy a kávét „espresso” – azaz gyors, azonnali – formában készítsék el.

A presszókávé készítésének lényege, hogy a finomra őrölt kávészemeken a vizet nagyon nagy nyomással vezetik át. Ez sokkal teltebb, sűrűbb folyadékot (kávét) eredményez, mint más kávéfőzési módszerek, összehasonlíthatatlanul karakteresebb ízzel.

Az eszpresszó az elkészítés módjából adódóan még egy jellegzetességgel büszkélkedhet. Ez pedig a crema, vagyis a jól elkészített presszókávé tetején képződő hab.

Magyarul a crema krémet jelent, de inkább az eredeti olasz formában használjuk, ezzel is pontosítva, hogy nem akármilyen krémről vagy habról, hanem az eszpresszó egyik csodájáról van szó.

Illetve tapasztalatom szerint inkább nem használjuk. Valószínűleg a kávéivók többségének sajnos fogalma sincs arról, hogy a presszókávé tetején crema, krém, vagy akármi kellene, hogy legyen. Ez talán annak is köszönhető, hogy itthon – sajnos sok más gasztronómiai kifejezéshez hasonlóan – a presszókávé jelentése is elinflálódott, és ma már sokan mindent annak hívnak, ami erősre főzött kávé. Pedig nem.

Vagyis otthon…

Otthon készített espresso

Ezzel el is érkeztünk a lényeges kérdéshez: presszó kávé készítése – avagy készíthető-e egyáltalán espresso otthon?

A gyors válasz, hogy nem.

A részletesebb válasz, hogy attól függ. Vagyis elvileg persze, hogy készíthető otthon is espresso, de nem úgy, ahogy azt sokan képzelik.

A presszó kávé készítésének elengedhetetlen feltétele egy arra alkalmas gép. Márpedig egy ilyen gép az Istituto Nazionale Espresso Italiano (Olasz Nemzeti Eszpresszó Intézet) lejjebb belinkelt definíciója alapján 9 bar nyomással dolgozik.

Vagyis a kotyogóban, de még az olcsóbb, presszó kávéfőzőként árult gépekben készített kávé sem igazi eszpresszó sajnos. Amúgy ezt – vagyis hogy presszókávét készít-e a kávéfőződ avagy sem – viszonylag könnyű ellenőrizni: ha van vastag, telt habja (crema), akkor valódi eszpresszóról van szó. Ha nincs, akkor nem az.

Kávéőrülteknek talán ezzel ma már nem mondok újat, de ha igazi eszpresszót szeretnél otthon inni, akkor kénytelen leszel beszerezni egy valódi presszó kávéfőzőt, ami a tapasztalatom szerint nagyjából 25.000 Ft-nál indul, aztán a határ felfelé a százezres nagyságrend.

Espresso, eszpresszó, presszókávé… vagy esetleg más? – helyesírás

Végül egy kicsit a helyesírásról. Azt az ember nagyjából tudja, hogy „eszpresszó” vagy „presszó kávé” néven hall erről a kávé típusról, de vajon hogy írják helyesen?

Az ölemben tartva a Magyar Helyesírási Szótár 1999-es kiadását, a két elfogadott forma az eszpresszó és az eszpresszókávé. Ez utóbbi meglepő, mert lehet, hogy én élek más bolygón, de ezzel a formával eddig nem találkoztam. Bár talán nem is annyira lep meg, ha belegondolok, a valóságban a magyar helyesírás tulajdonképpen egy mennyire agyonakademizált, a valóságtól elrugaszkodott valami.

De ha végiglapozom a Magyar Értelmező Kéziszótár 2003-as kiadását, akkor ott a szócikkek közt elfogadott az espresso forma is (igaz régiesként jelölve), de ugyanígy a presszókávé is, egybeírva, „esz-” nélkül (igaz, bizalmas, azaz a hivatalos nyelvben nem használatos formulának megjelölve).

De tudod mit?! Szerintem mindegy hogy írják, mert az eszpresszó-espresso-presszókávét igazából az ínyencek iszák, és nem írják! 😉

Egészségedre!

További információk angolul, és egyben részben forrás: Wikipedia, Istituto Nazionale Espresso Italiano (pdf).

Képek: Brian PDX, Mark.