Franciás reggelizőhely Budapest szívében

Amióta a ’90-es évek elején a határok kinyíltak, és a magyar ember bátrabban ízlelhette meg, milyen az élet külhonban, divat lett reggelizőhelyekről beszélni. Pontosabban Magyarországon, Budapesten a reggelizőhelyeket hiányolni.

Mert ami igaz az igaz. Amíg elsősorban Délnyugat-Európában vagy Amerikában valóban a megszokott napi élet része, hogy a reggelinket egy-egy vendéglátóipari egységben fogyasztjuk el, ez sem korábban, sem mostanáig nem lett a magyar étkezési kultúra szerves része.

Reggeli a Damniczkiban

Múlt héten lehetőségem volt a Damniczki Budapest meghívására részt vennem a Belvárosi cukrászda-kávéház új, reggeli kínálatának bemutatóján.

Jó hírem van mindenkinek, aki reggelizőhelyet keres Budapesten. Pontosabban aki franciás reggelizőhelyet keres – mert itt nem tojásrántotta, virsli és hasonló ételek szerepelnek a kínálatban. Annál inkább nagyon finom, prémium minőségű, vajas leveles tésztából készített, franciás péksütemények és hasonló színvonalú kávé.

Mostantól a Damniczki Budapesten széles péksütemény választékkal, igazi franciás reggeli kínálattal is várja a hozzá érkező vendégeket. A mesterséges adalékoktól mentes péksüteményeket a The Mill kézműves pékség készíti. Számomra és a családom számára is felejthetetlen élményt nyújtott a diós csiga – mindenképp javaslom kipróbálni!

És csak egy gondolat ehhez. Nehogy a bloti, száraz-ízetlen, diópótlós csigára gondolj. Markovics Gergely, a The Mill pékmestere elmondta, hogy a tésztáik vajtartalma 50%-os (!), és ezt az ízekben vissza is tudom igazolni. Ráadásul egy dióval megtömött, nehézsúlyú péksüteményről beszélünk, nem pedig egy agyon-adalékanyagozott, felfújt műkajáról.

Minőségi kávé a Damniczkiban

Bevallom, van egy gyenge pontom. Ha egy pincérnek (vagy bárkinek, aki felszolgál) azt mondom, hogy ajánljon valamit, akkor ezt komolyan gondolom. Nem akarok visszakérdést – ugyan mégis mit szeretnék? -, hanem valóban rábízom magam az illető szakértelmére és helyzetfelismerésére.

Gyuricza Brigitta, a Damniczki baristája azonnal belopta magát a szívembe. Az „ajánlj nekem valami jó kávét” kérdésre rám nézett – mondjuk úgy tetőtől talpig felmért -, és azt mondta, hogy „egy jó eszpresszót ajánlok„.

Ugyan miből rakta össze a mellettem százszámra készített édes-tejes kávés finomságok közepette, hogy én a legjobban a kávénak ezt a fajtáját szeretem, különösen az ízek tesztelésére, nem tudom. De bejött. Ráadásul a kétféle kávé közül (egy erősebb, olasz pörkölésű, és egy folyamatosan változó specialitás), ami rendszeresen megtalálható a Damniczkiban, az utóbbit ajánlotta.

Habár megmaradok a kávé témájában olaszos ízeknél, de külön örültem annak, hogy egy igazán savas, etióp kávékülönlegességet kóstolhattam.

Ha a Belvárosban jársz, mindenképpen próbáld ki a Damniczkit, és Brigi kávéját! Addig pedig nézd meg eezt a videómat, ahol Brigi egy lattét és egy capuccinót készít!